Egy nő, ha elképzeli a szülés ideális körülményeit, akkor azt vagy biztonságban, egy bababarát kórházban vagy például otthon, saját környezetében, nyugodt körülmények között képzeli el, kinek-kinek ízlése szerint. Vannak azonban helyzetek, amikor ezek az álmok nem megvalósíthatók, és itt most nem egyszerűen arra gondolok, amikor valaki nem ér be a kórházba és a kocsiban szüli meg a gyerekét, vagy éppen a kórház előterében, egy ilyen felvétel kering a Facebookon is néhány hete.
Nekem nagyon tetszett, szerintem zseniális ötlet, és abszolút motiváció. Bárcsak nálunk is lenne rá keret és ötlet, mint az ohioi rendőrségnél. Vagy lenne olyan cukrászda, aki szponzorálná. A gyereket, aki a bringán bukósisakot visel, felírja a rendőr... Még egy cédulát is kap, amit FAGYIRA válthat be! Ha én gyerek lennék, mindig rajtam lenne a bukósisak, és alig várnám, hogy megállítsanak.
Öt éve volt már egy hasonló kezdeményezés, így a szülők alig várták, hogy újra elinduljon. A rendőrség a 12 éven aluliakat célozza meg a motivációs kampánnyal a nyári szünet kezdete előtt.
Ahogy a Barbie babákkal kapcsolatban már néhányszor felmerült, hogy lehetetlen méretekkel és anatómiai szerkezettel rendelkeznek, úgy most a Disney rajzfilmek hercegnőit szedte darabokra egy kreatív alkotó.
Miközben sok helyen azt hallani, hogy dicsérni kell a gyereket minél többet, hogy az önértékelése épüljön, mások azt mondják, hogy a gyerekek a sok nem is megalapozott dicséret miatt nincsenek tisztában a valós képességeikkel, esetleg elbízzák magukat, de akár az önértékelésük is sérülhet.
A kép egy fantasztikus pillanatot rögzít, amiről talán érdemes elgondolkodni. Bár saját tapasztalatom nincs, mert nincs három gyerek a családban, de nyilván nem véletlen, hogy beszélnek a középső gyerek szindrómáról illetve a „kis középsőről".
Ma megint egy kis hétvégi könnyeddel kedveskedem nektek. Ugye egy anyának sokszor nemhogy kettő, de akár négy vagy több kéz is kevés lenne. Egy mókás ötlet eredményeként felszabadulhat mind a két kéz, a hátránya, hogy csak rövid időre, és addig, amíg a gyerek kicsi, mert utána kétlem, hogy elmaradna a függeszthető alkalmatosságban.
Az amerikai Benjamin Price két éves kora óta jár moziba, és nem „kiskereskedelmi" mennyiségben fogyasztja a filmeket. Ugyanis évente körülbelül száz filmet néz meg, és mióta írni tud, már véleményt is formál róla a szélesebb közönség számára saját blogján.
Amerikában egyre erőteljesebb trend, legalábbis az NPR (vagyis a National Public Radio) szerint, hogy az apukák maradnak otthon a gyerekkel. Ez a legutóbbi adatok szerint az USA-ban is még csak 3.5%, de így is egy évtized alatt a duplájára nőtt. Magyarországon az arány mindössze 1 - 1.5% körül van.
Nyilván vannak pillanatok mindenki életében, amikor elszakad a cérna. Már nem bírja hallgatni, ahogy a gyerekek egymást szekálják, ami egyébként meggyőződésem, hogy a szülői idegekre sokkal rosszabb hatással van, mint ahogy a gyerekek megélik. Vagy sokadik szólásra sem történik meg az óhajtott cselekvés, vagy a tízéves viselkedik és beszél úgy hosszasan, mintha négy vagy akár két és fél lenne, ami abban a korban aranyos, ebben meg idegesítő.
Így Gyereknap alkalmából néhány kedves kép, amikor a gyereket és a család kedvencét együtt nyomja el a buzgóság. Bár az állatorvosok általában azt tanácsolják, hogy ne aludjunk egy ágyban négylábú barátainkkal, ezek a képek most nem ezt a vitát szeretnék generálni, arról majd máskor lesz szó, hanem egyszerűen nagyon kedvesek. Jó nézegetést! Szép napot szülőknek és gyerekeknek!
