Mit szóltok a változásokhoz? Persze tudom, hogy már a csapból is ez folyik, de gondoltam, hogy a blog nem mehet el szó nélkül a változások mellett. Én már gondolkodom rajta, hogy mi lesz a „felmentő" levél megfogalmazása. Nyilván ti is láttátok, hogy a neten is terjednek már rá kreatív változatok.
Az jutott eszembe, hogy ezzel a lépéssel az igazgatóknak jó sok adminisztratív munkát adtak, gondolom azt gondolták, ha már egy csomó érdemi döntési lehetőséget kivettek a kezükből, miért ne írjanak alá egy csomó kérelmet, amit majd a szülők fognak vinni hosszú tömött sorokban, ha a gyereknek éppenséggel 4 előtt van valamilyen különórája, ami nem az iskolában van, de ha ott van, vajon akkor is ki kell kérni? Hisz nem az iskolai munkában vesz addig részt, bár lehet, hogy éppen a sportköri tevékenységet végzi.
Ha pedig nem különóra, hanem egyéb elfoglaltságról van szó, ami nem rendszeres, akkor majd hetente fordul a szülő kérelemmel az igazgatóhoz? Vagy majd a tanító néni közvetít? Vagy ha valaki meg tudja oldani, és egyszerűen nem szeretné, ha a gyerek az egész napját a suliban töltené?
Persze érteni vélem a szándékot. Ahol nincs meg a megfelelő családi háttér ott a gyerek ne erre-arra tengjen-lengjen, hanem legalább az iskolában legyen majdnem addig, míg a szülő hazaér. Hogy ehhez az eddig ebéd után elszabaduló felsősök mit fognak szólni, az nagy kérdés. Majd kreatív foglalkozásokat fognak nekik tartani a tanárok délután? Hát, nem irigylem a pedagógusokat. Csak amit egy-két gyakorló tanártól hallottam, hogy micsoda „lelkesedéssel" fogadják a néptáncot, kézműveskedést stb.
De erre talán nem az lenne a legjobb módszer, hogy akkor központilag megmondjuk így lesz, eszi, nem eszi, nem kap mást. Ugyanis, amíg ezen filozofáltam megérkezett az iskolából az a bizonyos levél. Lehet felmenteni, persze! De aki ezt kitölti (ráadásul szeptember 3.-ára vissza kell vinni) az egész évre tölti ki, és akkor a gyereke nem járhat napközibe, és ha például az élethelyzete változik, akkor oldja meg, ha így döntött.
Vagyis: ugyan még fogalmunk sincs, hogy hogy lesznek a különórák, mert még nem alakult ki. Az első héten lesz a választható szakkörök „bemutatója", amit azonban, ha valaki kiválasztotta, ugye alapvetően a gyerek, hiszen ő fog rajta részt venni, már a „kedvcsinálón", akkor arra egész évben kötelezően járni kell. Tehát döntsünk előre, mielőtt bármit tudnánk, mert annak szeptember 3-ig, az iskolakezdés után egy nappal, meg kell lennie. Ha meg nem mentjük fel, akkor egy-egy alkalommal persze elmehet szülői kérésre, de kérdés mennyire működik a dolog rugalmasan, mit jelent az egy-egy alkalom? Vagyis, ha kiderül, hogy a gyerekem elmenne egy különórára, valamelyik nap 2-kor, heti rendszerességgel, akkor azt kérdés, hogy megteheti-e, ha mondjuk eredetileg nem kértem a felmentését.
Persze eddig is bent voltak sokszor délután 4-ig, vagy akár tovább, mert napközisek, de nem kötelezően. Ha különóra volt elmentünk, ha korábban értük tudtam menni, menetem, együtt töltöttük a délutánt, vagy programunk volt közösen, és persze a leckét is megcsináltuk. Ha az élet úgy hozta, akár gyakran is eljöttünk, tanulmányi eredményük, felkészültségük nem szenvedett hiányt. Ennek a döntésnek a szabadságától fosztanak meg most, alapvetően minket szülőket.
Ha szeretnétek megosztani ti is történeteiteket vagy tapasztalataitokat, akár a többiekkel is, várjuk a leveleket az anyamamablog@gmail.com-ra, vagy megtaláltok minket a Facebookon is.