Na, ez tipikusan a bőség zavara, amikor az ember jó dolgában már nem tudja, hogy mit csináljon. Ilyenkor úgy érzem, már nem tudnak mit kitalálni, hogy valami eladható legyen azon az alapon, hogy a gyerekének úgyis mindenki megvesz mindent. Nem irigylem a kreatívokat, akiknek ki van adva a feladat.

Persze nem mondom, hogy néha extrém ötletekből nem sülhetnek ki nagyon jó dolgok, amik aztán rendszeres használatba kerülnek, de legyünk őszinték, a következő eszközökből némelyik a normalitás határát súrolja.

Kezdjük rögtön a „babapopó ventilátorral". Hát, nem tudom, hogy kinek van ideje egy popsitörlő helyett ventilátorral fújkálni hosszasan a gyerek fenekét, bár a csiklandozó levegővel eljátszani biztosan jó móka. Mondjuk szerintem ez tipikusan az az eszköz, amit valaki a vásárlás első hevületében néhányszor használ, aztán elfeledve hever egy fiókban az első babacucc szanálásig.

A „kakijelző riasztó", ha a szag elkerülné a figyelmet...Más kérdés, hogy vajon milyen lehet a gyereknek egy ilyen műanyag bumszlin feküdni a nemes cél érdekében. Mondjuk nem tudom, milyen a hanghatás, de én biztosan komolyan meglepődnék, ha egyszer csak elkezdene zenélni és villogni valami a fenekem alatt, mikor jól végeztem dolgomat.

És itt az „iBili", hogy kellően korán megkezdjük a gyerek információtechnológiai nevelését. Csak nehogy rajta felejtsük a bilin...Persze lehet, hogy egy nehezen biliző gyereket ezzel rá lehet kapatni a türelmes üldögélésre, csak ne csodálkozzunk, ha ez után csak kütyüvel a kezében hajlandó majd a munkafolyamatot ismételni, illetve ha az átlagnál majd gyakrabban kéreckedik bilire.

Amúgy éppen a bilivel kapcsolatban akartam megjegyezni, hogy például az útibilit nagyon hasznos találmánynak tartom. Persze a régi műanyag biliket is lehetett utaztatni, de azért jóval bonyolultabb dolog volt elcsomagolni, mint a mai összecsukhatós fajtákat, amiről az ember csak leszedi a nylont a termékkel és kidobja, mint amikor a kiürítéssel, tisztogatással még külön kellett foglalatoskodni. Most egy dologra kell figyelni, hogy ne omoljon össze a gyerek alatt. Mi mindenesetre nagyon jó hasznát vettük, mert bárhol ki lehetett tenni az út mentén, parkolóban, és nem kellett a gyakran higiéniailag nagyon is kétes közös WC-ket használni.

Egy kicsit még mindig ennél a területnél maradva, a WC fogó kesztyű valóban jó lehet a kapaszkodó kis kezekre, mert nekik még másként nem megy. Bár én inkább fognám, hogy ne érjen az ülőkéhez, ha nem otthon vagyunk.

Ha esetleg a gyerkőc nem érezné, hogy kell, majd az óra figyelmezteti, de vajon honnan tudja jobban?

Kicsit távolodjunk el az alsó fertálytól, bár nem véletlen, hogy ez a terület sokakat megihlet. A csuklóra erősíthető kis rongy akár praktikus is lehetne, hiszen mindig kéznél van, ha meg kell törölni a gyerek száját, orrát, az már egy másik kérdés, hogy az anyuka mit gondol hosszú távon a csuklóján libegő taknyos vagy nyálas rongyról.

Az oldalas vagy telefonos rágókához nem nagyon van mit hozzátenni, legfeljebb, hogy az előbbi inkább kutyajátéknak néz ki. Az utóbbival kapcsolatban pedig ne csodálkozzunk, ha később a gyerek a telefonunkat is előszeretettel fogyasztja majd.

A felmosóvá vagy portörlővé avanzsált gyerek kétségtelenül praktikus, bátorítsuk, hogy jó alaposan mássza körbe a sarkokat is, hogy arra se legyen gondunk.

Itt a kérdés már csak az, hogy hogyan fogjuk meg utána a hordozót? Illetve, hogy az így bezsákolt gyerek meddig marad meg a kétségtelenül dizájnos burkolatban.

Nagy kedvencem a fejvédő, mert ilyet élőben, kutacsvédős változatban láttam én is, kár, hogy szegény gyerek kis űrlénynek néz ki benne.

Aztán itt a végére két ötlet az anyukáknak is, hogy ne érezzék magukat elhanyagolva. A hasra rakható zenélő öv zenét szolgáltat a bent lévő babának, mondjuk az nem derül ki, hogy kifelé is hallatszik-e. De talán anyuka hangja is megteszi, ha csak nem énekel nagyon hamisan, ráadásul később altatáskor nehéz megmagyarázni a gyereknek, hogy azért akarunk rátuszkolni egy ilyen övet, hogy megnyugodjon.

(via)

Az illatosított hányózacskót pedig talán nem kell túlbeszélni, nincs az az illat, ami a hónapokig tartó reggeli vagy egész napos rosszulléteket kellemesebbé tehetné.

Szerintetek melyik a legextrémebb? Esetleg találkoztatok még ennél is vadabb dolgokkal? 

Ha szeretnétek megosztani ti is történeteiteket vagy tapasztalataitokat, akár a többiekkel is, várjuk a leveleket az anyamamablog@gmail.com-ra, vagy megtaláltok minket a Facebookon is.