Egy brit pszichológusok által végzett kutatás szerint a nők több mindenre képesek egyszerre figyelni, és több mindent tudnak egyszerre csinálni, ebben a férfiak kevésbé erősek. Az eredmények szerint a férfiak lassabban váltanak, és kevésbé rendszerezettek, ha egyszerre több dologban kell helytállni.
Hogy a felfedezés mennyiben új? Vagy csak megerősítés akar lenni? Nem egy olyan lista létezik, amiben a férfiak illetve a nők erősségeit és gyengeségeit elemzik, sorolják fel stb. Kérdés, hogy ezek mennyiben sztereotípiák és mennyiben egyéni sajátosságok vagy valóban ez a realitás. A vita a tudósok között is régen zajlik.
Anyaként, ezt talán ti is meg tudjátok erősíteni, nagyon gyakran kell egyszerre több területen helytállni, és itt most nem a hagyományos gyereknevelés, munkahely, anya-feleség-szerető szerepkörökre gondolok, hanem teljesen hétköznapi helyzetekre. Amikor az ember főzi mondjuk az ebédet, közben válaszol a gyerek kérdéseire, ami vonatkozhat a leckére vagy akár éppen abban a pillanatban megosztani kívánt élményre. Mindeközben megír esetleg egy-egy e-mailt is.
Vagy indulni kellene, pörög a mentális lista, hogy ki mit ne hagyjon otthon, közben öltözni kell, és követni, hogy kin mi van, van-e pulcsi, kabát stb., még a telefon is csörög... Persze van, amikor az ember lánya ettől besokall, és egy ártatlan mondatra kiborul a bili, és jön a felkiáltás, hogy „de nem látod, hogy mennyi mindent csinálok egyszerre". (Amikor kisebbek voltak, ez még hatványozottabban így volt, és így van, ahol kicsik vannak, hiszen bármi egyéb tevékenység mellett még a testi épségükre is oda kell minden pillanatban figyelni.)
A férjemen azt valóban látom, hogyha ő egy valamire koncentrál, olvas, vagy éppen dolgozik, akkor nem akar, és nem tud igazán másra figyelni, vagy inkább elengedi a füle mellett, vagy csak úgy csinál, mintha figyelne, illetve rosszul viseli, ha megszakítják. Ugyanakkor azzal, amire koncentrál sokkal gyorsabban és hatékonyabban végez, mint én, aki többfélét csinálok adott esetben.
A kísérlet egyik feladata során férfiaknak és nőknek is 8 percük volt arra, hogy megkeressenek egy éttermet a térképen, egyszerű matematikai feladatot oldjanak meg, válaszoljanak egy telefonhívásra, és döntsék el, hogyan keresnének meg egy elveszett kulcsot egy mezőn. Mindez 8 perc alatt teljesíthetetlen. A kérdés a prioritások felállítása, a rendszerezés és a stressz-tűrés volt kiélezett helyzetben.
A nők jobbak voltak például az elveszett tárgy szisztematikus keresésében, az elején jobban elgondolkodtak a feladatok megoldásán, és ez után ugrottak neki a végrehajtásnak. A kutatók az eredmények alapján úgy vélik, hogy a nők bizonyos helyzetekben, amikor egyszerre több mindent kell csinálni, rendszerezni kell az idejüket, jobban teljesítenek. Persze ez nem jelenti azt, hogy nincsenek mindkét oldalon pro és kontra kivételek, de az átlag ezt mutatja.
A keresés egy érdekes dolog, itthoni „kutatásaim" arra engednek következtetni, hogy a férfiak valóban másként keresnek, mint a nők, illetve sokszor néznek, de nem látnak, és már a fiam is előbb kérdez, mielőtt egyáltalán körülnézne, hogy hol van ez vagy az?
Hogy mindez miért van? Vannak tudósok, akik a tanulási folyamatra, mások evolúciós alapokra vezetik vissza. A kutatás egyik vezetője szerint, egészen egyszerűen, ha a nők nem tudnának egyszerre több mindent csinálni, akkor nem lennénk itt.
Ugyanakkor az talán nem olyan nagy baj, ha kiegészítjük egymás erősségeit és gyengeségeit, nem?