Az talán önmagában nem meglepő, hogy a gazdaság állapota, ami erős ráhatással van az emberek pénztárcájára befolyással van a gyermekvállalási kedvre is. Mert akár szép ezt kimondani, akár nem, nagyon elgondolkodtató, hogy az ember bizonyos anyagi helyzetben bevállal-e mondjuk még egy gyereket.
Persze azt szokták mondani, hogy ez nem anyagi kérdés, nyilván nagy részben nem is az, mert akkor még több helyen nem születne gyermek, de mégis, aki egy általa jónak tartott életszínvonalat és lehetőségeket, egy indulási alapot meg szeretne adni a gyerekének az óhatatlanul számolni is elkezd.
Nyilván nem véletlen, hogy Európában és az Egyesült Államokban is foglalkoztatja ez a kérdés a közvéleményt. A német Max Planck Intézet, ami demográfiai kutatásokat végez egy új tanulmányt hozott nyilvánosságra, amely szerint 2008, a pénzügyi krízis kitörése, ezzel együtt a munkanélküliség növekedése óta kevesebb gyermek született Európában.
Bár vitatott, hogy milyen kapcsolat van a gazdaság és a termékenység között, az intézet arra a következtetésre jutott, hogy a munkanélküliség jelenlegi mértéke már igenis direkt hatást is gyakorol a születésszámra.
Spanyolországot, ahol a fiatalok munkanélküliségi rátája a legmagasabb, 50% körüli, a legnagyobb a zuhanás, a termékenységi ráta 8%-ot esett 2008 és 2011 között. De szintén csökkenő tendenciákat fedeztek fel Magyarországon, Írországban, Horvátországban és Lettországban. Másutt a növekvő születésszám ment át stagnálóba, így például Csehországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban. Ellenben Németországban és Svájcban, akik relatíve átvészelték a krízist, nem történt változás. A 25 év körüliek egyre inkább halasztják a gyermekvállalást a fenyegető munkanélküliség miatt, 40 év körül azonban ez már jóval kevésbé tántorít el.
Alighanem, aki már ebben az életkorban szeretne gyereket, annak már mindenképpen ez áll az első helyen az életében, és inkább már mindent megtesz, hogy legyen gyereke. Erre a korra valaki már vagy megteremtette az anyagi feltételeit annak, hogy gyereke legyen, ha addig várt, vagy nem is vállal gyereket. (Ők persze abból a szempontból kevésbé érdekesek, hogy a kutatás nem azokra vonatkozott, akik nem akarnak, hanem azokra akiket, ha akarnak akkor már a gazdasági helyzet sem tántorít el.)
A tendencia, tehát úgy tűnik nem kedvez például az itthoni kormányzati törekvéseknek, amelyek minél korábbi gyermekvállalásra szeretnék sarkallni a fiatalokat. A gyermekvállalás egyre inkább kitolódik. Az Egyesült Államokban is mostanában hoztak nyilvánosságra egy adatot, amely azt mutatja, hogy 2011-ben a 25 év alatt szülő nők aránya rekord alacsonyan volt. Míg a 30 éves nők körében a szám stabil maradt, 40 és 44 között növekedett. Így érdekes módon a spektrum két végén éppen ellentétes a tendencia, és mindkét oldalon rekordokat döntöget.
Ugyanakkor az aktuális helyzeten túl egy amerikai szakértő azt is hozzátette, hogy nagyon drága felnevelni egy gyereket, fiatalabb korban ezt az áldozatot kevesebben akarják meghozni, ugyanis a gyerek vállalása esetleg azt jelenti, hogy csak a következő generáció tud majd feljebb kapaszkodni egy kicsit a társadalmi ranglétrán. Az amerikai adatok szerint egy gyerek felnevelésének költsége negyed millió dollártól indul és fél millió fölött „fejeződik be". Magyarországon nemrég egy biztosítótársaság kalkulátorával lehetett megbecsülni a költségeket, ami legalább 15 millió forint körül mozog, mert sok esetben a már felnőtt, dolgozó gyermek életkezdését is támogatja a család.
Egy gyermek vállalását nyilván alapvetően nem anyagi okok határozzák meg, azonban bizony fontos összetevője lehet egy vállalásnak, hogy valaki vajon mennyire látja biztosítottnak a jövőt, és még inkább meghatározó lehet egy második, harmadik, negyedik gyerek esetében. Érdekes dolog, hogy a gazdasági válság tulajdonképpen rátesz egy amúgy is létező társadalmi tendenciára, ami azonban a fejlett nyugati világban egyre komolyabb demográfiai problémákat okoz.
Hogy látjátok, ti mennyire mértétek fel ezeket a tényezőket? Mennyire befolyásolta, befolyásolja a döntést?
Ha szeretnétek megosztani ti is történeteiteket vagy tapasztalataitokat, akár a többiekkel is, várjuk a leveleket az anyamamablog@gmail.com-ra, vagy megtaláltok minket a Facebookon is.
