Lehet-e akkora hatása a nagyobb testvérnek a kisebbre, hogy ha, bár a példa szélsőséges, az egyik már tinédzser korában várandós lesz, akkor az nagy eséllyel előrevetíti, hogy a húga is néhány év múlva hasonló helyzetbe kerül? Legalábbis ezt feltételezi Patricia East fejlődéspszichológus, aki szerint az idősebb testvér viselkedése jobban befolyásolhatja a fiatalabbat, mint a szülőké.
A pszichológusnő által készített tanulmányból az derült ki, hogy a fiatalabb testvérnek ötször annyi az esélye, hogy ő is terhes lesz fiatalon, ha a nővére is az volt, mint azoknak, akiknek nem. Amerikában a bostoni bombamerénylet kapcsán terelődött a figyelem az idősebb testvér hatásának témájára. Hiszen a Carnajev testvérek esetében is úgy tűnik, hogy az idősebb testvér adta az eszmei hátteret és ő volt a kitervelője is a merényletnek.
Eddig a pszichológusok figyelme főleg a szülők és a kortársak felé irányult, de úgy tűnik a testvérek hatása akár erősebb is lehet, egy másik tanulmány ezt a dohányzás terén mutatta ki. Ugyanakkor ezek a hatások nem csak rossz, hanem jó irányba is teljesülhetnek. Tehát a jó példát mutató testvér példája ugyanúgy ragadós.
Nem vagyok pszichológus, nem tudom, hogy hogyan súlyozhatók ezek a hatások, mindenesetre, ha egy gyerek leginkább utánzás alapján tanul, és a körülötte levők viselkedését sajátítja el legkönnyebben, akkor nem meglepő, hogy éppen a testvér az egyik legerősebb befolyás, hiszen a gyerekek együtt töltik a legtöbb időt, főleg iskoláskor előtt.
Amikor saját utódaim már az idegeimre mennek, mondjuk veszekedésükkel, és állandó egymás nyúzásával, piszkálásával, cukkolásával, akkor, ha épp nem szakad el nálam a cérna, akkor arra gondolok, hogy hiszen nem meglepő, hogy ők is egymás idegein táncolnak, amikor ennyi időt kell egymás társaságában eltölteniük, ami valljuk be egy felnőttnek sem mindig könnyű.
Az is igaz viszont, hogy biztos vagyok benne, hogy nálunk a kisebb azért tanult meg már középső csoport után olvasni, mert a bátyja is olvasott. A példa pedig rá alighanem rólunk ragadt rá, mert mi szülők is bőszen faljuk a könyveket.
Mindenesetre a kicsit sosem tanítottuk olvasni, persze a betűket megmondogattuk neki, ha kérdezte, de ő rakta össze a dolgokat, és a bátyja valóban segített is neki silabizálni időnként. Más kérdés, hogy persze, ha nem tetszik valami, akkor „bokán rúglak"-ot is sikerült eltanulni. Aztán ezeket a vadhajtásokat nyesegethetik a szülők.
Ha szeretnétek megosztani ti is történeteiteket vagy tapasztalataitokat, akár a többiekkel is, várjuk a leveleket az anyamamablog@gmail.com-ra, vagy megtaláltok minket a Facebookon is.
