Egy „sima" karácsony esetén sem könnyű a logisztika, hogy mindenre és mindenkire jusson idő. A szeretet ünnepéből a végén pedig ne sértődés legyen. Pláne nem könnyű a helyzet elvált szülők és az ő gyermekeik esetében. Akiknek vagy le kell „zavarni" gyorsan a karácsonyozást az egyik majd a másik szülőnél, vagy egyiküket szükségszerűen hiányolja, mert a téli szünet egyik felét egyik szülőnél, másikat a másiknál tölti, amibe persze karácsonyeste is beleesik.
Persze mindehhez sok diplomácia szükségeltetik, mert az sem jó, ha az egész rohanásba torkollik. Emlékszem, amíg nem voltak gyerekek volt, hogy egy este háromszor ünnepeltünk. Közben megtettünk néhány száz kilométert is. Aztán lettek a gyerekek, és kialakultak a saját szokások, már inkább hozzánk jönnek, vagy ha megyünk, akkor első vagy második nap.
De visszatérve az elvált szülőkre, egy amerikai apuka kitalált egy módszert arra, hogy ne kelljen kapkodni szenteste, a kislányának nyugodtabb legyen az ünnep. Maga az ötlet persze alighanem másnak is eszébe jutott már, sőt lehet, hogy többen hasonlóan is csinálják. Szóval apuka előrehozta a karácsonyt. De ehhez mókás levelet írt a lányának a Télapó nevében. Megfelelő feladóval, pontos címzéssel, és igazán hivatalos hangnemben. Amilyen hivatalos csak egy „Ajándék Elosztási Divízió Kommunikációs Vezető" manójának levele lehet.
A piros borítékos levélben arról értesítették a kislányt, hogy a Télapó kiválasztotta az elvált szülők gyerekeit érintő kísérleti programjába, amely szerint ebben az évben három nappal előbb kapja meg az ajándékait, az egyik otthonában, így lesz ideje velük játszani.
Ha szeretnétek megosztani ti is történeteiteket vagy tapasztalataitokat, akár a többiekkel is, várjuk a leveleket az anyamamablog@gmail.com-ra, vagy megtaláltok minket a Facebookon is.
