Ehhez mit szóltok, ilyen is van. Engem a hideg is kiráz a gondolatra, hogy háromévesen ott kellene hagynom valahol a gyerekemet egy hétre, és kvázi hétvégi szülőként működnék. Pedig például Kínában több intézmény is ad ilyesmire lehetőséget.

Becslések szerint több ezer gyerek jár ilyen intézménybe Kína szerte, írja a BBC, az okok mögötte többfélék, az egyik óvoda vezetője szerint például az, hogy a szülők szerint a gyerekek így függetlenebbek lesznek, mások szülőknek nincs idejük velük foglalkozni, megint mások azon aggódnak, hogy a családdal élő nagyszülők el fogják rontani a gyereket, ezért küldik az intézménybe őket.

Az óvoda havi díja körülbelül 225 ezer forint, az egyik kislány szülei úgy vélik, így a gyereknek jobb esélyei lesznek a társadalmi túlélésben később, így ők maguk hamarabb elengedték, de nagyon élvezik az időt, amit vele töltenek. A 90-es években volt a rendszer a legnépszerűbb, amikor státusszimbólum volt a bentlakásos ovi, manapság azonban egyre több alakul át normál óvodává.

Hétvégén jönnek a szülők a gyerekekért

Egyre többször hívják fel ott is a figyelmet a pszichológusok arra, hogy a gyerekeknek fontos, hogy ebben az életkorban több időt töltsenek a szüleikkel, és nem egy esetben terápiára szorulnak, mert sérülnek az élménytől. Han Mei Ling pszichológus szerint csak a szülők elképzelése, hogy ettől függetlenné válnak a gyerekek, a módszer valójában brutális.

Hát, nem tudom, nekem még a bentlakásos iskolától is borsódzik a hátam. Mondjuk sosem volt részem az élményben, de azt látom a gyerekemen, hogy még a dolog gondolata is elrémiszti. Mindig megkérdezi, hogy ha majd középiskolába vagy egyetemre megy, akkor az „ottalvós"-e, mert olyanba nem akar menni. 7 évesen még úgy gondolja, felnőttként is legszívesebben csak a szomszédba költözne. Az egyetlen hely, amiért megtenne egy ilyen nagy lépést az Harry Potter varázslóiskolája, a Roxfort. De elképzelése szerint ott is a közeli faluban laknánk...

Ti el tudnátok ilyesmit képzelni? 

Ha szeretnétek megosztani ti is történeteiteket vagy tapasztalataitokat, akár a többiekkel is, várjuk a leveleket az anyamamablog@gmail.com-ra, vagy megtaláltok minket a Facebookon is.