Friss topikok

Facebook

Blogajánló:

Címkék

agresszió (1) ágy (1) ajándék (1) állat (2) altatás (1) alvás (5) Andy Warhol (1) Angelina Jolie (1) anya (24) anyák napja (1) anyaság (1) apa (12) autó (1) baba (16) babakocsi (1) babar (1) baleset (1) bántalmazás (1) Barack Obama (1) barát (1) BBC (1) beszéd (1) betegség (1) bikini (1) biztonság (6) blog (1) blogindító (1) bölcső (1) bölcsőde (1) Boyhood (1) család (4) császármetszés (1) csecsemő (1) Dave Young (1) daycare (1) demográfia (1) depresszió (1) dicséret (1) dilemma (1) Disney (2) divat (3) dizájn (1) egészség (8) Egyesült Államok (1) elalvás (1) életmentés (1) erdei iskola (1) erőszak (1) eszköz (1) étkezés (3) fagyi (1) fegyelmezés (1) feladat (1) félelem (1) féltés (1) felvételi (1) fenyítés (1) férfi (2) férj (1) film (1) fiú (1) foci (1) fotó (12) fotózás (1) függés (1) fulladás (1) gasztro (1) generáció (1) Guiness rekord (1) gyerek (92) gyerekek (1) gyerekmunka (1) gyereknevelés (1) gyerekszáj (1) gyermekjogok (1) gyűjtés (1) haj (1) halál (1) házasság (1) házimunka (1) hercegnő (1) hétköznap (1) hiszti (1) hobbi (1) hőség (1) humor (1) húsvét (1) időbeosztás (1) idős (1) időzavar (1) internet (5) iskola (8) iskolakezdés (1) játék (4) jelnyelv (1) jogok (1) kaland (1) kamasz (1) Karácsony (1) karácsony (1) karrier (1) Katalin hercegnő (1) késés (1) Kína (1) kisebb (1) kisebbek (2) kismama (1) költségek (1) kommunikáció (1) könyv (1) korcsolyázás (1) korhatár (1) középső (1) közlekedés (2) köznevelés (1) kreatív (2) különóra (1) kultúra (1) kutatás (2) kutya (3) Lackfi János (1) lakberendezés (1) lány (1) lelki (1) Lenore Skenazy (2) lista (1) lótusz szülés (1) maci (1) maszat (1) mellrák (1) menza (1) mese (2) mozgás (1) mozi (2) munka (5) művészet (2) múzeum (1) Nagy-Britannia (1) nagyobbak (1) nevelés (14) Norvégia (1) nosztalgia (1) Now I lay me down to sleep (1) nyár (3) nyaralás (1) oktatás (7) oltás (1) olvasás (3) önbizalom (1) öröklés (1) otthon (1) óvoda (2) pedagógia (1) pedálos (1) pizsama (1) pizza (1) placenta (1) pornó (1) pszichológia (1) pszichológus (1) repülő (1) retro (1) Save the Children (1) Steve Hanson (1) stressz (1) Svájc (1) számítógép (1) szín (1) színház (1) szoptatás (5) szülés (5) születés (2) születésnap (2) szülinap (1) szülő (8) szünet (1) tanács (2) tanácsadó (1) tanácsok (1) tankönyv (1) tanszer (1) tanulás (3) társasjáték (1) technológia (1) terápia (1) terhesség (3) természet (1) test (1) testvér (2) testvérek (2) tetoválás (1) tigrisanya (1) tipp (1) tippek (2) tojás (1) torta (1) továbbtanulás (1) trauma (2) újév (1) újszülött (1) UNICEF (1) ünnep (1) utazás (3) üzenet (1) vakáció (1) válás (1) vallomás (1) Varró Dániel (1) vélemény (2) vendégposzt (3) verés (2) videó (2) vízimentés (1) zaklatás (2) zene (1) Címkefelhő

17. szeptember

Felkészítjük a gyereket vagy paranoiássá tesszük?

Nem mehetünk el most már szó nélkül amellett, hogy terjednek a hírek a Facebookon, és az Indexen is szólt már róla cikk, hogy egy alighanem zavarodott nő gyerek(ek)et próbál elcsalni, elvinni a XIII. kerületben egy iskolából, Óbudán egy játszótérről, bár az még nem nyert megerősítést, hogy ugyanarról a nőről van szó.

fél.jpg

Szerencsére eddig egyszer sem járt sikerrel, tehát bűncselekmény egyelőre nem történt, de a rendőrség már készített fantomképet a nőről. A szülőkben azonban az ilyen hírek óhatatlanul elültetik a félelmet, de az aggodalmat legalábbis. Persze mindenki megpróbálja megóvni a gyerekét, én is újra végigbeszéltem velük, hogy senkivel nem elmenni, akit nem ismernek, és akkor se, ha azt kéri, hogy a kiskutyáját segítsetek neki megkeresni.

Hiszen a legtöbb gyerek szeret segíteni, sőt bele is van nevelve sokakba, hogy ez egy erény, így bizonyos szempontból nem meglepő annak az angol kísérletnek az eredménye, amire mindenki felkapta a fejét az elmúlt hetekben, hogy milyen gyorsan rávehet egy gyereket, akár egy idegen, hogy elmenjen vele, ha megfelelően lát hozzá.

Persze a nő, akiről az utóbbi hírek szólnak azért is tűnik inkább zavarodottnak, mert nem nagyon taktikázik, és olyan helyeken próbálkozik, ahol ugyan a nagy számok törvénye alapján akár sikerrel is járhatna, viszont azért a felügyelet is sokkal inkább jelen van. Ettől persze még nem feltétlenül kevésbé veszélyes.

Ugyanakkor egy ismerősöm éppen azt fogalmazta meg, hogy amikor a gyerekeket megpróbáljuk mindettől megóvni, nem ültetünk-e el bennük már nagyon korán paranoiát. „Valahogyan az motoszkál a fejemben, hogy már a kisgyerekeinkbe is beoltjuk azt az állandó gyanakvást és rosszhiszeműséget, ami szerintem nagyon megkeseríti később az életünket.
Szóval számomra dilemma, hogy amikor egy életre eldől egy gyerek attitűdje a világgal szemben, hogy nyitott, érdeklődő és jóhiszemű lesz-e, vagy gyanakvó, zárkózott és paranoid, szóval éppen ebben az életkorban mi magunk oltjuk belé a "normális" félelemérzetet és "normális" önvédelmet. Ettől is lesz azután később olyan ellenséges a világ..."

Erről az jut eszembe, hogy épp, amikor az eset kapcsán beszélgettem a gyerekeimmel a kislányom másnap mondta, hogy ő nem akar iskolába menni, mert fél, hogy a néni oda fog jönni. Aztán még délután is felemlegette, hogy de jó, hogy nem jött a néni. Kérdezgették, hogy milyen messze van tőlünk a XIII. kerület. Persze lehet, hogy valamit nem jól csináltam, talán kár volt a magát az esetet elmesélni, de úgy éreztem, az „általános hegyibeszéd" kevésbé lesz hatékony. De vajon mennyire „egészséges" elültetni a félelmet? Mennyire igaz ebben az esetben a „Jobb félni, mint megijedni."?

Persze fel kell készíteni a gyerekeket egyes eshetőségekre, hogy ne érje őket váratlanul, ha ilyen helyzetbe kerülnek. Régen a szülők a mutogatós és cukros bácsiktól óvtak, ma sokkal veszélyesebbek azok, akik valamilyen kütyü lehetőségét vagy akár csak a velük való játékot ajánlják fel. Ugyanakkor, szerencsére, a gyerekek nagy többsége aztán soha nem kerül ilyen helyzetbe.

A szülők pedig a túlóvással, a mindentől féltéssel ugyanúgy kárt tehetnek a gyerek fejlődésében, mert előbb-utóbb az alapvető jó szándék feltételezése és a bizalom hiánya lesz a legjellemzőbb. „A világ legrosszabb anyukája", Lenore Skenazy, akiről korábban már írtam éppen ez ellen a paranoia ellen próbál tenni, hogy a szülők ne zárják be teljesen a gyerekeiket, mert ezzel teljesen önállótlanná és éppen ebből fakadóan védtelenné is teszik őket. A korábban gazdasági újságíró, mára gyermeknevelési tanácsadóvá vált Lenore Skenazy adatokkal is bizonyítja, hogy a világ nem veszélyesebb, mint régen volt, nem történik több bűncselekmény például az Egyesült Államokban sem. A ránk zúduló információk azonban félelmetessé teszik környezetünket, hiszen azt is tudjuk mi történt a világ legtávolabbi szegletében, ki, mit tett, kivel; ezt ontják felénk a híradások, és mint tudjuk arról, ami nem történik meg, nincs hír.

Mindezzel, hangsúlyozom, nem azt szeretném mondani, hogy nem kell a gyerekeket figyelmeztetni, felkészíteni, és megvédeni minden rossztól, amitől csak lehetséges. Hiszen akivel mégis baj történik, annak a gyereknek a családját a legritkábban érdeklik a statisztikák, mert nekik csak az az egy gyerekük az egyszeri és megismételhetetlen, mégis arra is fontos gondolni, hogy ne állandóan gyanakvó és félő gyerekeket neveljünk, aki már a kertben sem mer egyedül játszani, vagy elmenni valahová, mert konstans félelemben él attól, hogy elrabolják vagy bántják.

{AnyaMama}

13 komment

biztonság gyerek

A bejegyzés trackback címe:

https://anyamama.blog.hu/api/trackback/id/tr325520686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2013.09.18. 09:09:29

Azt, hogy idegenekkel nem állunk szóba, nem egy Facebook hír alapján kell megbeszélni a gyerekkel, az isten szerelmére. Olyankor a szülő épp eléggé zaklatott állapotba kerül ahhoz, hogy a gyerek is azonnal frászt kapjon és mindenhol rémeket kezdjen látni. Ezt a szabályt nagyjából akkor kell a gyerekben elplántálni, mikor kezd megtanulni beszélni. Nyilván nem úgy, hogy ívlámpával a szemébe világítunk, megesketjük, hogy sohasohasoha nem megy el idegenekkel, majd illusztrációképp levetítjük neki a Fűrész4-et, viszont időről időre érdemes rá mintegy mellesleg kitérni, és ahogy nő a gyerek, óvatosan adagolni a részleteket, hogy MIÉRT nem bízhat meg azonnal bárki idegenben. (Egyébként ugyanide tartozik az is, hogy más gyerekét nem etetjük csokikával - és ennek kapcsán nem szopatjuk meg anyukát azzal, hogy "Adnék neked csokit, de látod, anyukád nem engedi" - nem édesgetjük, és egyáltalán, nem bánunk vadidegenek cuki kinézetű kölkével úgy, mint egy hülye kis plüssállattal.)

AnyaMama 2013.09.18. 09:44:48

@Kovácsné: Kedves Kovácsné! Lehet, hogy a cikkből félreérthető volt, nem most először beszéltem ezt végig a gyerekekkel "pánikban" a facebook hír nyomán, csak most újra elővettük a témát.

Étteremkritikus · http://legjobbetterem.blog.hu 2013.09.18. 10:32:19

@Kovácsné: A játszótéren mások gyerekeit etető anyukákat én is nehezen viselem el.

Horváth Ádám Ninjutsu oktató · http://ninjutsubudapest.com/ 2013.09.18. 10:34:43

Szia! Nagyon jó cikk és érdekes feltevés!
Nekem nincs gyerekem, de harcművészetet tanítok nekik 5 éves kortól, lassan már 3. éve és sokat gondolkodtam ezen a témán.

A tréningeknek a filozófiája az, hogy
"Nem megóvnunk kell gyermekeinket az élet nehézségeitől, hanem alkalmassá kell tennünk őket azok leküzdésére."

Ezt úgy igyekszünk megvalósítani, hogy nem verekedni tanítjuk őket ebben a korban, hanem készség szintjén elsajátíttatjuk velük azokat a mozdulatokat, amiket aztán majd használhatnak önvédelemre. de nyilván valóan nem taníthatjuk ugyan úgy őket, mint a felnőtteket, ugyan azon dologért, mint amit te is írtál a lányodról, hogy miként reagált amikor elmesélted neki a történetet.

Sokféle alternatív speciális módszerünk van egyéb gyermekek ellen elkövetett erőszak kezelésére. A magunk részéről egy nagyon jó technikaként kifejezetten ilyen esetre azt tanítjuk a szülőknek és a gyerekeknek is, hogy beszéljenek meg egy jelszót.
Ez egy titkos jelszó legyen, amit csak a gyerekek, meg a szülők tudnak, és ne az legyen a gyereknek bevésve, hogy ne menjen el a csúnya nénivel, hanem az legyen neki bevésve, hogy csak azzal menjen bárhová, aki tudja ezt a titkos jelszót. Sőt, ha valaki el akarja csalni, akkor egyből kérdezze ezt meg tőle, és ha az illető nem tudja, akkor egyből kezdjen el segítségért kiabálni, meg szaladni egy másik felnőtthöz a közelben.

Ezzel a módszerrel ugye elérjük, hogy bizonyos védelmet kap a gyermekünk, és megóvjuk attól is, hogy ecsetelnünk kéne neki, hogy miért ne menjen el idegenekkel sehová.

Remélem segítettem!

AnyaMama 2013.09.18. 10:55:09

@Horváth Ádám Ninjutsu oktató: Igen, köszi, a jelszóra már mi is gondoltunk. A módszer amiről írtál érdekesnek hangzik és főleg a hozzáállás és a megközelítés módja miatt szimpatikus is.

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2013.09.18. 11:02:05

@AnyaMama: Persze, nem is téged akartalak szekálni, hanem úgy általánosságban a népet (:

Kovácsné · http://kovacsne.blog.hu 2013.09.18. 11:04:23

@Horváth Ádám Ninjutsu oktató: Titkos jelszavunk nekünk is van, szerintem ez egy teljesen jó gondolat. (Egyszer szívattak meg vele a kölykök, még a titkosjelszó-korszak kezdetén, mikor nem engedtek be a szállodában a szobába, mert elfelejtettem a titkos jelszót, és ott röhögtek rajtam az ajtó mögött, miközben próbáltam kitalálni....)

Asszem 2013.09.18. 11:26:49

@Kovácsné: én még annyit tennék hozzá, hogy érdemes lehet a jelszót gyakorolni is, azaz megbeszélni egy ismerőssel, akit a gyerekek nem ismernek még látásból sem, hogy valamikor próbálja meg elcsalni őket, pl. azzal, hogy "anyukád azt mondta, hogy ma nem kell jelszó", stb. stb., és megnézni, hogy a gyerek hogyan reagál.
Persze ilyenkor jó szólni a környezetnek is, nehogy félreértsék a helyzetet.

Natan2005 2013.09.18. 12:19:48

A jelszó dolog jónak tűnik, használható is, de a hivatkozott angol példában nem működhetett. Ott ugyanis belefutunk abba a problémába, hogy mi az "idegen" definíciója.
Ugyanis a kísérletben nem csúnya néni volt, hanem kedves bácsi, akiről a gyerek tudta, hogy idegen, tehát nem kért jelszót.
A rokonszenves bácsi az elveszett kutyuskáját kereste, amiről még képet is mutatott róla és a gyerek természetes segítőkészségére apellált - sikeresen. vagy a kislányát kereste és segítséget kért.
A gyerekek később -a szülők nagy megdöbbenésére- azt mondták, hogy a bácsi nem volt idegen.
Itt jön a cikk által felvetett dilemma. Milyen szintig szabad, kell a gyereket felkészíteni, hogy óvatos, de ne paranoiás legyen.

Horváth Ádám Ninjutsu oktató · http://ninjutsubudapest.com/ 2013.09.18. 15:09:07

@AnyaMama: Igazából csak a "józan paraszti ész" diktálja ezeket a dolgokat. Csak fontos, hogy az ember ne álljon szentimentálisan a világhoz, hanem képben legyen azzal, hogy milyen veszélyek leselkednek a gyerekekre. Na meg persze kell hozzá egy fajta bölcsesség, hogy átgondolja ezeket a dolgokat és keressen rá megoldást. Na meg mindezt képes legyen egy gyerek nyelvén elmondani úgy, hogy a gyerekbe se a parát ültesse bele, hanem az éleslátást...
Ez igazából egy művészet. :)

Horváth Ádám Ninjutsu oktató · http://ninjutsubudapest.com/ 2013.09.18. 15:13:58

@Kovácsné: A gyerekek legegyszerűbben az ismétléssel tanulnak és gyakorlással. Na és ez alól mi felnőttek sem vagyunk kivételek. A jelszót gyakorolni kell, esetleg meg lehet kérni ismerősöket, hogy gyakorolják a dolgot, megkérni őket, hogy próbálják ki a gyerekek. Hogy ne akkor kelljen először csinálniuk élesben amikor tényleg valami szitu van.
A gyerekek külön kis világban élnek, és ha valami furcsa, vagy kellemetlen, akkor azt megérzik és gyakran reagálnak ledermedéssel és tűréssel.
Ilyen jellegű képzés még nincs ha jól tudom, de adtatok egy jó ötletet, hogy lehetne ilyen kis családi tréningeket tartani ovisoknak és a szülőknek, ahol ilyen szitukra készítik fel őket, és gyakorolják ezeket a dolgokat.
(Hogy a szülő se felejtse el...)

anima_trix 2013.09.19. 10:30:06

nem egyszerű egy szülőnek. mindig azon izgulni, hogy nehogy valami legyen a gyerekével

Life Hacker | NapiHack · http://lifehacker.blog.hu/ 2013.09.22. 00:21:50

szerintem egyszerű marketing célú rémhírkeltésről van szó, persze nem állítom, hogy a gyerkőcök x%át nem lehet ilyen ilyen olyan ürüggyel elcsábítani... de gondolkodjunk ésszerűen, a gyerekek többségével soha nem fordul elő ehhez hasonló sem idehaza, sem a világban. Sokkal veszélyeztetettebbek a fertőzéssel, a közlekedéssel kapcsolatban. Tehát azt a témát sem kell kell túllihegni, pont annyira kell megbeszélni, mint a többi pl. a fentebb említett veszélyforrást. (mindezt persze hideg fejjel, miután aludtál egy ilyen hírre!!! a jelszó viszont megfontolandó)
{AnyaMama}
süti beállítások módosítása