Mindig leveszem a kalapom azok előtt az anyukák előtt, akik pici gyerekek mellett is képesek otthon dolgozni, esetleg közben valamilyen sulit is végezni vagy vállalkozást elindítani. Most, nagyobb gyerekek mellett persze a dolog már sokkal egyszerűbb és volt is részem benne bőven, de nézzünk néhány tippet, hogy működhet kisebbel.

Nekem, főleg az első gyermekem erősen igényelte mindig részvételemet a játékokban, de legalábbis ott kellett ülni, akár néhány mondattal továbblendíteni a történetet, aludni sem sokáig aludt rendes adagot nap közben, így az éjszakán kívül kisebb korban más időszakot nem nagyon tudtam volna elképzelni munkára. (Esetleg még korán kelés vagy korán fektetés lehet a megoldás.)

Ha azonban ez mégis szükségszerű, és a gyerkőc nincs bölcsiben, oviban, mi pedig otthonról végezhetjük a munkát rugalmasan, akkor nincs más, mint megoldani a helyzetet kreatívan. Találtam néhány tippet, némelyik működhet, mások kevéssé életszerűek, hogy úgy mondjam.

Az egyik lehetőség, hogy feladatot adunk a gyerkőcnek is, amit ilyenkor bizony általában még szeretnek, nem úgy, mint tini korukban. Más kérdés mennyire hajlandóak erre szülői közreműködés nélkül, vagy állandó „élménymegosztás” vagyis folyamatos duma nélkül. (Ha a munkavégzés egy kicsit úgy néz ki, mint amit anyu csinál, az külön bónusz, hiszen a gyerekek imádnak utánozni, és ki lenne jobb minta?)

Ha a gyerek még totyogó ez nyilván nem működőképes dolog, akkor pedig meg kell teremteni mondjuk látótávban egy olyan környezetet ahol a gyerek szabadon kalandozhat, pakolhat, de biztonságban, különben folyamatosan aggódhatunk miatta, és egyáltalán nem fogunk tudni a munkára koncentrálni.

Persze lehet őket rajzeszközökkel szabadjára engedni, csak aztán nehogy arra eszméljünk, hogy az egész lakás ilyen.

Minden órában legalább 10 percre fókuszáljunk rájuk, kapcsolódjunk be a játékba vagy egyáltalán figyeljünk a mondandóra, de akkor tényleg ne csak fél füllel, mert azt úgyis észreveszik, ha az ember nem koncentrál. Ha elindítunk egy-egy játékot az is elfoglalhatja őket egy időre. Szerintem hosszú órákat nem lehet kicsi gyerek mellett igazán koncentráltan dolgozni.

Lehet egy kicsit kirakózásra is bíztatni, kisebbeket akár óriás puzzle-el, persze aztán meg kell csodálni a kész művet. Nálunk néha egész kiállítások készültek az összes rendelkezésre álló kirakókép összerakása után. Ma már persze egy tablet vagy ipad is kézbe adható, lehetőleg limitált időre valamilyen készségfejlesztő játékkal, amit azért lehet találni, ha az ember keresi. Vagy ott a TV, de az napi sokórás elfoglaltság esetén azért nem megoldás, nem ne a TV műsor legyen a bébiszitter. Fontos telefonbeszélgetések idejére lehet ez egy megoldás, mert valahogy ez az időpont az, amikor valami fontos mondani vagy még inkább kiabálnivaló mindig akad.

Valójában az alvásidők a leginkább kézenfekvő lehetőségek, hacsak az anyuka is nem ájul be ugyanabban az időszakban, ha mondjuk hajnalban kelt.

Ha már két gyerek van és el tudnak játszani egymással, akkor máris jobb a helyzet, más kérdés, hogy ilyenkor óhatatlanul békebírót is kell időről időre játszani.

A másik, ha otthonról dolgozunk is kisgyerek mellől, ne várjunk magunktól „szuperanyui” képességeket, mert segítség nélkül valószínűtlen, hogy a munka, a gyerek sőt még a házimunka is hiánytalanul megvalósul, ezt tudatosítsuk partnerünkben is.

Várom a véleményeket, tippeket, ti hogy oldottátok vagy oldjátok meg.

Ha szeretnétek megosztani ti is történeteiteket vagy tapasztalataitokat, akár a többiekkel is, várjuk a leveleket az anyamamablog@gmail.com-ra, vagy megtaláltok minket a Facebookon is.