Friss topikok

Facebook

Blogajánló:

Határátkelő

Címkék

agresszió (1) ágy (1) ajándék (1) állat (2) altatás (1) alvás (5) Andy Warhol (1) Angelina Jolie (1) anya (24) anyák napja (1) anyaság (1) apa (12) autó (1) baba (16) babakocsi (1) babar (1) baleset (1) bántalmazás (1) Barack Obama (1) barát (1) BBC (1) beszéd (1) betegség (1) bikini (1) biztonság (6) blog (1) blogindító (1) bölcső (1) bölcsőde (1) Boyhood (1) család (4) császármetszés (1) csecsemő (1) Dave Young (1) daycare (1) demográfia (1) depresszió (1) dicséret (1) dilemma (1) Disney (2) divat (3) dizájn (1) egészség (8) Egyesült Államok (1) elalvás (1) életmentés (1) erdei iskola (1) erőszak (1) eszköz (1) étkezés (3) fagyi (1) fegyelmezés (1) feladat (1) félelem (1) féltés (1) felvételi (1) fenyítés (1) férfi (2) férj (1) film (1) fiú (1) foci (1) fotó (12) fotózás (1) függés (1) fulladás (1) gasztro (1) generáció (1) Guiness rekord (1) gyerek (92) gyerekek (1) gyerekmunka (1) gyereknevelés (1) gyerekszáj (1) gyermekjogok (1) gyűjtés (1) haj (1) halál (1) házasság (1) házimunka (1) hercegnő (1) hétköznap (1) hiszti (1) hobbi (1) hőség (1) humor (1) húsvét (1) időbeosztás (1) idős (1) időzavar (1) internet (5) iskola (8) iskolakezdés (1) játék (4) jelnyelv (1) jogok (1) kaland (1) kamasz (1) karácsony (1) Karácsony (1) karrier (1) Katalin hercegnő (1) késés (1) Kína (1) kisebb (1) kisebbek (2) kismama (1) költségek (1) kommunikáció (1) könyv (1) korcsolyázás (1) korhatár (1) középső (1) közlekedés (2) köznevelés (1) kreatív (2) különóra (1) kultúra (1) kutatás (2) kutya (3) Lackfi János (1) lakberendezés (1) lány (1) lelki (1) Lenore Skenazy (2) lista (1) lótusz szülés (1) maci (1) maszat (1) mellrák (1) menza (1) mese (2) mozgás (1) mozi (2) munka (5) művészet (2) múzeum (1) Nagy-Britannia (1) nagyobbak (1) nevelés (14) Norvégia (1) nosztalgia (1) Now I lay me down to sleep (1) nyár (3) nyaralás (1) oktatás (7) oltás (1) olvasás (3) önbizalom (1) öröklés (1) otthon (1) óvoda (2) pedagógia (1) pedálos (1) pizsama (1) pizza (1) placenta (1) pornó (1) pszichológia (1) pszichológus (1) repülő (1) retro (1) Save the Children (1) Steve Hanson (1) stressz (1) Svájc (1) számítógép (1) szín (1) színház (1) szoptatás (5) szülés (5) születés (2) születésnap (2) szülinap (1) szülő (8) szünet (1) tanács (2) tanácsadó (1) tanácsok (1) tankönyv (1) tanszer (1) tanulás (3) társasjáték (1) technológia (1) terápia (1) terhesség (3) természet (1) test (1) testvér (2) testvérek (2) tetoválás (1) tigrisanya (1) tipp (1) tippek (2) tojás (1) torta (1) továbbtanulás (1) trauma (2) újév (1) újszülött (1) UNICEF (1) ünnep (1) utazás (3) üzenet (1) vakáció (1) válás (1) vallomás (1) Varró Dániel (1) vélemény (2) vendégposzt (3) verés (2) videó (2) vízimentés (1) zaklatás (2) zene (1) Címkefelhő

03. június

„Amikor rájöttem, hogy én vagyok a középső…”

A kép egy fantasztikus pillanatot rögzít, amiről talán érdemes elgondolkodni. Bár saját tapasztalatom nincs, mert nincs három gyerek a családban, de nyilván nem véletlen, hogy beszélnek a középső gyerek szindrómáról illetve a „kis középsőről".

2.jpg

Nyilván nem lehet egyszerű egy gyerek számára, amikor a helyzete a családban megváltozik, mert új jövevény érkezik. A középsőt azért szokták ebből kiemelni, mert az első gyerek privilegizált helyzete mindig megmarad egyszerűen abból adódóan, hogy ő volt az első, az újdonság, aki a szülők életét alapvetően megváltoztatta, vele tapasztalták meg először a szülőséget, ugyanakkor „rajta tanultak".

Az újdonsült pici pedig érthető módon leköti, legalábbis az első időkben a figyelmet és az energiákat, ráadásul mindenki rá kíváncsi. A nagyobb pedig esetleg már jobban tud körülötte segíteni. A középsőt ez hol arra sarkallja, hogy valamiben kiemelkedőt alkosson, hol arra, hogy akár csínytevésben tűnjön ki a többiek közül, ez nyilván személyiségfüggő. Az pedig családfüggő, hogy szülőként ki-hogy kezeli a dolgot, még ráerősít a helyzetre vagy tudatosan próbálja elkerülni a csapdákat. Persze nem mindegy a nemek megoszlása és a gyerek alaptermészete sem.

Baráti és ismerősi körben érdeklődve, hogy anyukaként ők hogy látják a három vagy több gyereküket, arra azt a választ kaptam, hogy a legkisebb születésekor valóban kevesebb figyelem jut a középsőre, de csak egy ideig. Van, ahol a középső gyerek helyzete azért inkább pozitív, mert jóban van a többiekkel „felfelé és lefelé" is, míg a nagyobb a kicsivel kevésbé.

Egy másik anyuka véleménye szerint a nagyobbnak meg kell adni ilyenkor a lehetőséget, hogy bizonyos értelemben ő is újra kicsi lehessen, - akár úgy, hogy időnként ő alszik a kiságyban -, mert akkor könnyebben dolgozza fel, hogy már nem ő a legkisebb. A másik fontos pedig a minőségi idő, amit oly sokszor emlegetnek, hogy a gyerekekkel külön-külön is töltsön időt legalább az egyik szülő, mert az mindenképpen jót tesz a kapcsolatnak, amikor, ha átmenetileg is, de kizárólagos a figyelem.

Várom a középsők és a középsőket nevelők véleményét. 

Ha szeretnétek megosztani ti is történeteiteket vagy tapasztalataitokat, akár a többiekkel is, várjuk a leveleket az anyamamablog@gmail.com-ra, vagy megtaláltok minket a Facebookon is.

{AnyaMama}

3 komment

szülő testvér nevelés középső

A bejegyzés trackback címe:

https://anyamama.blog.hu/api/trackback/id/tr45341559

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zellerlevél 2013.06.24. 08:17:19

Nálunk két "középső" gyerek is van. A nagyobb jól viselte az ezzel járó feszültségeket, hamar önálló lett, minden téren. A kisebb sokáig volt legkisebb, neki nehezebben ment a legkisebb elfogadása. De nem a középsőság volt az ok szerintem, hanem az, hogy túl sokáig volt a legkisebb, ráadásul sokat volt beteg, ezért kicsit elkényeztettük.

Hajcsi325 2013.07.20. 18:14:35

Én is háromgyermekes család középső gyermeke vagyok. Nálunk 11-11 hónap van a tesóim között. Nővérem, és öcsém van. De valljuk be, a kis korkülönbség miatt szinte "ikrekként" nőttünk fel. Édesanyám a mai napig azt mondja, ez így volt jó, mindent egyszerre csináltunk, és Ő ezt nagyon élvezte. Én pedig úgy éltem meg, hogy a lánytesóm mögött nem rúgok labdába. Mindig hozzá hasonlított mindenki, óvodában, iskolában, hangszer órán, zenekarban, később egy helyen dolgoztunk... ott is ! Egyedül a közös barátok nem hasonlítgattak minket ! Tudták mindkettőnk más személyiség és így fogadtak el. Öcsémmel pedig minőségileg más kapcsolat alakult ki. Míg a lánytesóm "taposta" nekem az utat, a fiú tesóm mindenben úttörőnek számított, egyedi képességekkel, megközelítéssel vizsgálja máig a világot. Én voltam az, aki hol egyikőjükkel volt szorosabb kapcsolatban, hol a másikkal. Meglepő, de minap az általános iskolai osztálytalálkozón mondta nekem egy régi barátnőm, hogy én már 8 évesen megfogadtattam vele, hogy nem fog akarni három gyermeket szülni ! Ma a világ másik felén él... két fia lett ! Nekem.... pedig van fiú-lány-fiú felállásban három ! :) Utóbbit nem terveztük, de nagyon örülök neki, hogy itt van, megszületett ! Próbálok mindháromra odafigyelni külön-külön. Bár nekem könnyebb dolgom van, hiszen 7 és 5 év a korkülönbség. Jut(ott) időm bőven mindháromra ! Ma ők 20,15 és 8 évesek és nem bántam meg semmit, ahogy Édesanyám sem ! ;)

Ajto 2013.07.20. 20:07:11

Nálunk augusztus végén fog megszületni a harmadik. Nagyon örülnék minden tanácsnak ebben a témakörben. Nagyfiam most lesz 9, sosem volt féltékeny Boróra (6 lesz). A harmadik kislány lesz.
{AnyaMama}