Friss topikok

Facebook

Blogajánló:

Határátkelő

Címkék

agresszió (1) ágy (1) ajándék (1) állat (2) altatás (1) alvás (5) Andy Warhol (1) Angelina Jolie (1) anya (24) anyák napja (1) anyaság (1) apa (12) autó (1) baba (16) babakocsi (1) babar (1) baleset (1) bántalmazás (1) Barack Obama (1) barát (1) BBC (1) beszéd (1) betegség (1) bikini (1) biztonság (6) blog (1) blogindító (1) bölcső (1) bölcsőde (1) Boyhood (1) család (4) császármetszés (1) csecsemő (1) Dave Young (1) daycare (1) demográfia (1) depresszió (1) dicséret (1) dilemma (1) Disney (2) divat (3) dizájn (1) egészség (8) Egyesült Államok (1) elalvás (1) életmentés (1) erdei iskola (1) erőszak (1) eszköz (1) étkezés (3) fagyi (1) fegyelmezés (1) feladat (1) félelem (1) féltés (1) felvételi (1) fenyítés (1) férfi (2) férj (1) film (1) fiú (1) foci (1) fotó (12) fotózás (1) függés (1) fulladás (1) gasztro (1) generáció (1) Guiness rekord (1) gyerek (92) gyerekek (1) gyerekmunka (1) gyereknevelés (1) gyerekszáj (1) gyermekjogok (1) gyűjtés (1) haj (1) halál (1) házasság (1) házimunka (1) hercegnő (1) hétköznap (1) hiszti (1) hobbi (1) hőség (1) humor (1) húsvét (1) időbeosztás (1) idős (1) időzavar (1) internet (5) iskola (8) iskolakezdés (1) játék (4) jelnyelv (1) jogok (1) kaland (1) kamasz (1) karácsony (1) Karácsony (1) karrier (1) Katalin hercegnő (1) késés (1) Kína (1) kisebb (1) kisebbek (2) kismama (1) költségek (1) kommunikáció (1) könyv (1) korcsolyázás (1) korhatár (1) középső (1) közlekedés (2) köznevelés (1) kreatív (2) különóra (1) kultúra (1) kutatás (2) kutya (3) Lackfi János (1) lakberendezés (1) lány (1) lelki (1) Lenore Skenazy (2) lista (1) lótusz szülés (1) maci (1) maszat (1) mellrák (1) menza (1) mese (2) mozgás (1) mozi (2) munka (5) művészet (2) múzeum (1) Nagy-Britannia (1) nagyobbak (1) nevelés (14) Norvégia (1) nosztalgia (1) Now I lay me down to sleep (1) nyár (3) nyaralás (1) oktatás (7) oltás (1) olvasás (3) önbizalom (1) öröklés (1) otthon (1) óvoda (2) pedagógia (1) pedálos (1) pizsama (1) pizza (1) placenta (1) pornó (1) pszichológia (1) pszichológus (1) repülő (1) retro (1) Save the Children (1) Steve Hanson (1) stressz (1) Svájc (1) számítógép (1) szín (1) színház (1) szoptatás (5) szülés (5) születés (2) születésnap (2) szülinap (1) szülő (8) szünet (1) tanács (2) tanácsadó (1) tanácsok (1) tankönyv (1) tanszer (1) tanulás (3) társasjáték (1) technológia (1) terápia (1) terhesség (3) természet (1) test (1) testvér (2) testvérek (2) tetoválás (1) tigrisanya (1) tipp (1) tippek (2) tojás (1) torta (1) továbbtanulás (1) trauma (2) újév (1) újszülött (1) UNICEF (1) ünnep (1) utazás (3) üzenet (1) vakáció (1) válás (1) vallomás (1) Varró Dániel (1) vélemény (2) vendégposzt (3) verés (2) videó (2) vízimentés (1) zaklatás (2) zene (1) Címkefelhő

17. május

Komoly kihívás a gyerekzsúr

Nemrég láttam egy TV műsort, meg olvastam is a témában, és ez elgondolkodásra késztetett a gyerekzsúrokkal, bulikkal kapcsolatban. Persze, ha jön a drága gyermek szülinapja, akkor az ember szeretné, hogy minél jobb móka és minél emlékezetesebb legyen számára, de vajon ha túlzásokba esünk, azzal jót teszünk?

szülinap_1.jpg

Először a műsorról: az már a cím „Elképesztő gyerekzsúrok" alapján is várható persze, hogy nem egy átlagos szülinapi bulit találtak leforgatásra méltónak az amerikai reality sorozat készítői, a tartalom azért így is döbbenetes volt.

Anyuka zsúrszervezővel kezdett neki a munkának, mert eleve nem semmi elképzelései voltak a két poronty megünneplésére. De alighanem szervező átlátta anyuka „állapotát" és lelépett, így anyuka látott neki az őrült telefonálásnak, ugyanis cirkuszi tematikájú zsúrt szeretett volna, úgy rendesen, állatsereglettel, kiemelten majommal és persze rendes produkciókkal, és megfelelő jelmezekkel a család számára is. (Ő találóan bohócnak öltözött. Bár nem hiszem, hogy a választásban az önreflexiót lehetett volna tapintani.)

Nem akarom túl bő lére ereszteni, végül egy egész utazó cirkuszt bérelt ki konkrétan, akik műsort adtak, volt vagy 300 (!) vendég. A szám már esküvő esetében is túlzásnak hangzik, egy gyereknek, de még kettőnek sincs ennyi közeli barátja, ismerőse. Ez önmagában 15.000 dollárba került. Ha ez még nem lett volna elég, az ajándék egy póni volt, illetve a gyerekeket egy bérelt tűzoltóautó hozta a buliba. ÉS nem voltak boldogok és elégedettek, hanem egymásra fújtak, hogy kinek is volt ez a bulija, ki kapott először a tortából, és az ajándék is miért közös...
Persze itt is nyilván alapvetően anyuka agymenése az, és ez nyilván nem csak a szülinapban mutatkozik meg, ami a gyerekek viselkedéséhez is vezet.

De milyen egy jó szülinapi buli? Nekünk volt itthon is, meg játszóházban is, ami nagyon jól sikerült. Először nagyon ragaszkodtam ahhoz, hogy itthon legyen, családias környezetben, majd én kitalálom, lebonyolítom a játékot, lesz kis meglepetés, hogy mindenki örüljön, és vigyen is haza valamit.

Nem kis előkészületekbe került, gyűjtöttem az ötleteket ismerősöktől, hogy miket lehet játszani, akár egy kis nyereményért, mi lehet mókás stb, persze az alapvető dolgokon: kvízjáték és „Amerikából jöttem"-en túl. Bezacskóztam a nyereményeket, elkészültek a szendvicsek egyéb finomságok. Nem vagyok egy sütőművész, így a tortát megrendeltük.

A gondok ott kezdődtek, amikor volt olyan gyerek, aki nem akart játszani, akkor az ember azon aggódik, hogy ha ő kimarad, akkor majd nem érzi jól magát. Aztán a sok magasba lendülő kézből, nem mindig volt egyszerű az igazságos választás („miért csak őt kérdezed", pedig esküszöm nem), és amikor még mindig csak másfél óra telt el az előirányzott háromból, hát akkor izzadni kezdtem.

A játékok valahogy túl gyorsan lezajlottak, azért a legtöbbet élvezték. A legjobban azt, amikor a lábukkal kellett cukorkákat összeszedegetni, ami persze utána az övék lehetett. (Persze ettől lehet, hogy néhány anyuka, aki az egészségtelen édességeket persona non grata-nak tekinti a szívéhez kap.)

A zsúr végül összességében siker volt, nagyon jól érezték magukat a gyerekek, mi is úgy érezhettük, hogy megtettünk mindent azért, hogy élmény legyen, de a végére legalábbis (mi) szülők totálisan lefáradtunk.

Amikor a fiam nagyobb lett, 8-10 éves, úgy éreztem már nem tudom lekötni a többségében azonos korú fiúkból álló vendégsereget (max 10 fő), akik egyébként leginkább rohangálni, focizni stb. szerettek, azt élvezték, így lett a buliból játszóházas, ugrálós szülinap.

Persze más jellegű volt a dolog, mint otthon, de nem mondanám, hogy az egyik rosszabb variáció, mint a másik. Ugyanakkor egy játszóházas bulit igencsak meggondol az ember, a meghívottak számát különösen, mert nagyon komoly összegeket tudnak érte legombolni a szolgáltatást nyújtó helyszínek. Érdemes alaposan körülnézni, és számolgatni.

A repertoárban volt már olyan is, ami félig játszós, félig itthoni volt, másoktól hallottam olyat is, hogy egyre több házi szülinap válik ottalvós bulivá, hát le a kalappal, bátor az a szülő, aki ilyet bevállal.

Aztán ott az ajándékok ügye, ilyenkor a gyerek ömlesztve kap rengeteg mindent, amit szinte képtelenség is átlátni, pláne megjegyezni, hogy kitől-mit kapott. Persze a gyerek boldog a szülinapi „kiskarácsonnyal", de kérdés mennyire tudja valóban értékelni a kapott holmikat. Nem egyszer azt sem egyszerű kiválasztani, hogy az ember bizonyos összeghatárokon belül mit vigyen, amiből nincs az ünnepeltnek már garmadával, ugyanakkor azért olyasmi aminek örülhet, hiszen ez lenne az eredeti cél.

Ismerősök körében hallottam már olyat, ahol kifejezetten kérik, hogy a meghívottak ne vigyenek ajándékot, mert a lényeg nem az újabb tárgy, hanem maga a játék együtt, és így maga a zsúr az ajándék. Csak ebben az esetben talán a meghívott érzi kicsit kellemetlenül magát, hogy üres kézzel állít be.

Nektek milyen tapasztalataitok vannak? Melyik zsúrt vagy bulit kedvelitek jobban? Vannak extrém élményeitek? Ha szeretnétek megosztani ti is történeteiteket vagy tapasztalataitokat, akár a többiekkel is, várjuk a leveleket az anyamamablog@gmail.com-ra, vagy megtaláltok minket a Facebookon is.

{AnyaMama}

2 komment

szülinap gyerek ajándék

A bejegyzés trackback címe:

https://anyamama.blog.hu/api/trackback/id/tr545304442

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kispotzak 2013.05.23. 09:37:48

Hali, lehet, hogy én túl laza vagyok, de első körben hagyom őket játszani. Csak amikor úgy érzem, hogy "leült" a hangulat, akkor vetek be néhány ötletet. Eddig még a szokásos társasjátékok, Amerikából jöttem is jól működött, egyszer gyártottam érdekesebb, picit fantáziadúsabb feladatos-ajándékos játékot, nagyon tetszett. Szóval nálunk a "tervezett 3 óra" elég gyorsan eltelik, nem volt még olyan gondunk, hogy "úristen, már hulla fáradt vagyok, és még másfél óra hátravan". Inkább a rendrakás szokott húzós lenni.

oleszt 2013.05.31. 12:49:06

Én is hagyom őket játszani, mert a vendégek kíváncsiak milyen játékai és egyebei vannak a barátnőnek, akivel szabályozott körülmények között találkozott eddig. És hagyni kell őket kibontakozni, férjem kedvenc kifejezése ha kérek tőle vmit: irányított szabadidő, na ez nem hiányzik a gyerekeknek iskola után szerintem. Sütök egy tortát meg vmi kaja és kész, ennyi a kötött program. ÉS mindenféle szerepjáték meg tánc és verseny eszükbe jut maguktól is. Én mondjuk nem invesztálnék pénzt egy játszóházas buliba, általában kevés a 3-4 óra is nekik bulizni, és az még rövidebb lenne, és macerás az utazás.
{AnyaMama}