Nem is olyan régen született egy poszt apukákról, ahogy gyermekük születését fogadják. Most apák napja közeledtével egy pár olyan képet osztanék meg veletek, amikor apukák olyan tevékenységet végeznek a gyerekeik körül, amit általában nem az erősebb nemmel hozunk összefüggésbe.
Pedig van ilyen is, és azért azt is ismerjük be, hogy egyre több. Lehet, hogy nagy általános társadalmi képként még nem az jön le, hogy az apukák többet segítenek, hiszen egy európai összehasonlító felmérés szerint még mindig elég keveset segítenek például a házimunkák terén, de azért sok egyéni tapasztalat arra utal, hogy a tendencia változik. És reménykedhetünk, hogy a sok egyéni tapasztalat előbb-utóbb kritikus tömegként fog viselkedni.
Környezetemben az apukák aktívan kiveszik a részüket a gyerekek körüli teendőkből, amikor otthon vannak. Van, ahol szinte csak apuka fürdet, másutt felváltva zajlik a mese, az altatás, sőt egészen kicsik esetében az éjszakai ébredésekből és visszaringatásokból is kiveszik a részüket. Mindez persze nem kellene, hogy fegyvertény legyen, hiszen a gyereket ideális esetben ketten akarták és vállalták, így nem csak az egyik félnek kell, hogy aztán tennivalói legyenek vele. Azt pedig szintén kutatások is igazolták már, hogy például az apai fürdetés és persze közben a játék stb., kifejezetten fejlesztő hatással van a kicsikre.
A nagyok például szívesen tevékenykednek, például akár sütnek apával együtt. Nálunk például évente visszatérő program a karácsonyi túrós süti elkészítése, kizárólag Apa és a gyerekek megvalósításában.