Internetszerte nagy sikert aratott, de vitákat is váltott ki, többek között itt az AnyaMamán is a kisfiú és a kiskutya képes története, akik együtt alszanak délután. Az anyuka, Jessica Shyba folytatta a délutáni szunyókálások képes dokumentációját. Így nyomon lehet követni, ahogy a novemberben örökbefogadott kutyus lassan hozzánő a gazdájához.

Azon persze lehet vitatkozni, hogy vajon a gyermek később mennyire örül majd neki, hogy minden délutáni szunyókálását megosztották pelusostól, mindenestől, de ettől még a képek nagyon aranyosak. Az anyuka szándéka a figyelemfelkeltéssel szintén jó célt szolgál, hiszen azt az állatmenhelyt szeretné vele népszerűsíteni, ahonnan ők is örökbefogadták Theót.

Más kérdés, hogy ahogy a blogot nézegettem a képeknek egyre nagyobb reklámértéke lehet, és nem is mindig a kutya és a gyerkőc van az olvasók figyelmének középpontjában, hanem az ágynemű, amin alszanak vagy a ruhák, amiket a kisfiú hord.

Annak nyomán pedig, ami itt a blogon kialakult vitát illeti, hogy tartsunk-e lakásban állatot vagy sem, és azok közül is milyet, abban én is csak a saját véleményemet tudom elmondani. Én nem tartanék nagyon szőrös állatot a lakásban, mert nem szeretnék kutya vagy macskaszőrt a ruhákon, bútorokon. Ez óhatatlan akkor is, ha az ember mondjuk minden nap porszívózik, már ha van rá kapacitása. Kisebb, egy terráriumban vagy ketrecben tartható szőrös kedvenctől nem zárkózom el.

Másik kérdés, hogy egy lakásban jó-e az állatnak, mondjuk egy nagyobb mozgásigényű kutyának, nyilván nem ideális. De biztosan jobb, mint egy menhelyen. Szerintem inkább az a lényeg, hogy jól meg kell fontolni, hogy kinek mik az igényei, faksznijai, a kényelme vagy az állatszeretete van előtérben. Lehet azt mondani, hogy az előbbi önzőség, de aki tudja magáról, legalább ne próbálkozzon, és akkor nem kerül később utcára a kutya vagy a macska, mert mégsem vált be vagy megunták a vele való foglalkozást.

Ugyanakkor nyilván nagyon bensőséges kapcsolat alakulhat ki, főleg egy kutyával vagy cicával, ahogy azt a fenti képek is mutatják, ami nagyon sokat adhat egy gyereknek és az egész családnak is.

És akkor a végére egy kép, ahol ébren vannak a főszereplők. 

Ha szeretnétek megosztani ti is történeteiteket vagy tapasztalataitokat, akár a többiekkel is, várjuk a leveleket az anyamamablog@gmail.com-ra, vagy megtaláltok minket a Facebookon is.